Favágás

Szombaton nem esett, úgyhogy dolgoztunk. Először körbejártam a kertet, hogy hol mi újság, mit is kéne csinálni (leginkább)?

Az olajfűzön tovább nőtt a repedés. :-( Ez kb. eldöntötte mit is kell csinálni.
SOS lefűrészelni, mielőtt ráesik valakire a fél fa! Úgyhogy férjem nekiállt.
kb. 5-6 méter magasra felnyúlt már az a rész is, és pont a kis törökmogyoró fára borult volna, úgyhogy két részletben vágta le. Először létráról elég magasan, aztán a repedés felett a törzsnél.
Tényleges balesetveszély elmúlt, a földön lett egy óriási kupac szúrós fa, amit egyenlőre félrehúztunk a ház mögé, későbbi eltüntetésre.

Itt a bizonyíték. Háttérben meg az a rész, amin ügyködtem. Régi kutyakenel helye, ami kezd kertté alakulni. Oda már mindent én ültettem. Sajnos hihetetlenül vacak ott a föld.

Hangulatkép máról. Komposzttároló környéke, fehér (szomszéd) macskával. :-) Írtó jól mutat, ahogy a zöld fűben rohangál. Amit a héten megint nyírni kellett. Esik, nő. Virágok is vannak, de azok fényképezése nemigen sikerül.

Szellőrózsa

Kint voltunk a kertben. Végre szeptemberi idő volt, napsütéssel, úgyhogy tudtunk kertészkedni.

Nyílik a japán szellőrózsa. 2 éve ültettem ide. Jól megerősödött, pedig a borostyán közül kell kinőnie. A csigák se eszik, nyílik árnyékban és szép. Nagy kedvenc. Ültettem mellé egy bíbor kasvirágot is, hogy az is milyen jól fog mutatni a borostyános fal előtt. Aha. Na, azt arasznyi korában eltüntették a csigák.

A levele is jópofa. Ültettem egy kicsit a hullámos ágyásba is, hogy legyen a házhoz is közel.

Füge.

Sokat nőtt. Tavaly télen tőből visszafagyott (hála a -19 C foknak). Tavasszal levágtam az elfagyott részt, nagy hüppögésekkel, hogy csak arasznyi fügém lesz. Aztán kiderült, hogy mégsem. Vannak rajta pici fügék, amikből jövőre lehet ehető.

Nem jó hír. Jókora repedés van az olajfűzön.


Elvégzett munkák. Gazolás, hullott alma szedés, fűnyírás. Most újra hetente kell. Szerdára mondanak még napos időt, aztán újra eső. :-(

Hideg, esős szeptember

Hideg van, esik az eső. Nem lehet kint lenni a kertben. Ablakból nézve nem rossz a látvány. Virág is van, zöld is van, csak kimenni ne kelljen. :-(
A cserepesek tápozását abbahagytam, kivéve futómuskátli. A kálákat, meg kb. 2 hete már bevittem a kazánházba. Kezdtek visszahúzódni. Nem locsolom őket kb. márciusig. Tulipánhagymákat kéne elrakni lassan, de annyira felázott a föld, hogy bármi ásás-féle reménytelen.

Utca

Ma délelőtt az utca front volt soros. Kihuzigáltam a gyomokat. Nem volt sok, de azok nagyobbak a kelleténél.
Az aranyeső bokor már nagyon nagy volt, a megjelenése meg kajla. Alaposan lekicsinyítettük. Megérett a zsidócseresznye. Nagyon jól néz ki, most még egy-két napig nézem a helyén, aztán leszedem szárításra. Van még virág a mályvacserjéken is (hibiszkusz), de már látszik hogy a végéhez közeledik. Összesöpörtem a lehullott virágokat a betonról. Az utca most egy darabig megint rendes. Fényképeket is csináltam, de azzal most nem töltöm az időt.

Árnyékliliomok

Ilyen most a hullámos ágyás. Még teszek bele a tulipánokból, hogy tavasszal nyíló is legyen. De kb. kész van.

Hátsó részen is nyílik a fehérvirágú árnyékliliom.
Tavaly nagyon lepusztították az éticsigák. (meg mást is)
Idén már harcot hirdettem ellenük. :-) 2-3szor összegyűjtöttem őket egy vödörbe, (lecsuktam), aztán kivittem egy patakpartra. Szép nagyok voltak, egyenek ott! Érezhető lett a kerten a fogyás, de még maradt bőven.

Ez meg a nagy évelőágyás túlsó fele.
Hajlunk át az őszbe. Zöldséges helyén/formáján még mindig tanakszom magamban.
A szőlő katasztrófa. 4 fürt ehető, a többit elvitte a gomba. Egyszer sem permeteztem idén. Kérdés milyen lenne, ha a szokásos kb. évi 4 meglett volna. Eső volt bőven.

Augusztus

Dolgozgatunk a kertben, csak a rögzítésre nemigen jut idő. Tervezem, hol is legyen jövőre a zöldséges. Nem kell nagy.

muskátli

Egyszerű lélek vagyok. Szeretem a futómuskátlikat. Eddig minden évben volt a bejárati erkélykorláton. 3 láda/12 tő. Szimpla rózsaszín. Vegyesen ültetve a rózsaszín pirossal nagyon nem tetszik. Napi egyszer kellett locsolni, heti egyszer kaptak tápot, cserébe a fagyokig virágoztak, sokat.
Idén majdnem nem lett. Korlátokat, bejárati ajtót, ablakokat, utcai erkély korlátot kéne festeni.
Gondoltam tavasszal, kipróbálom hogy nem lesz idén futómuskátli. Nem is vettem. Egy darabig. :-)
Aztán belefutottam május vége felé gyönyörű, virágzó, fehér félteltekbe 250 Ft/tő áron.
Azonnal döntöttem hogy mégis kell. Majd festéskor leszereljük. Ilyen most.
Vagy másik szögből ilyesmi.

Az elnyílt virágokat van akik leszedik. Én megvárom amíg teljesen elnyílik és leesik magától.

Az ültetéskor egy picit elszomorodtam. De csak egy picit. Az egyik cserepében bent volt a cimke, hogy holland. Megtermelték, felrakták kamionra, elszállították idáig és olcsón megvehető. Ez elvileg mind tök jó. Jövőre azért próbálok majd újra a helyi 2-3 termelő egyikétől venni. Ők 350 Ft körüli áron adják. Az se rossz.

Tatai víz-zene-virág fesztivál

Valamit gyorsan leszögezek: elfogult vagyok Tatával. Tetszik nyáron, télen, stb. Minden évben ilyenkor van a Víz-zene-virág fesztivál. Ki nem hagynám.

Az ország egyik legöregebb platánja. Gyönyörű és annyira jó alatta.

Spontán mászóka.
A virág viszont egyre kevesebb. Mostanra már csak mutatóba akadt. Az idei téma Karády Katalin kora volt a virágkötőknek.




Voltak reneszánsz viseletek is.


Zöldségszobrász Sok ember, sok árus.
Több színpadon, több zene.


Ilyen diplodéniával nagyon szemezek egy ideje. Újdonság, elég drága, +10 fok kéne neki télre. Egy darabig nem lesz.
Kedvenc árusom. Szép kőfaragások.
A végére: Itt az új őrület.

Minden gyerek sorbaállt. Vera is.

Jó volt. Persze jó fárasztó is.

hullámos ágyás

Ilyen volt tavaly szeptemberben.

Ilyen most.

Pocsék

Idén nem lesz nyár?
Nyílnak a rózsák, meg a sásliliomok. Kinyíltak a leanderek, meg a pöttyös levelű kála is olyan szép mint még nem volt soha. De kit érdekel? A sok esőtől ki se lehet menni a kertbe. :-( Minden csuromvíz és hideg van. Csinálni bármit is képtelenség. Most nem öröm a kert.

Mi újság az utcán?

Ott is voltak változások.
A kisebbik borbolyát visszavágtuk, majd kiástuk és sógornőm elvitte a kertjébe. Ez még áprilisban volt. Kapott még bőrlevelet, zsályát, már nem emlékszem még miket. Olyanokat, amik nem igénylenek majd sok törődést, (mivel ikreket vár) mert a kertre nemigen lesz ideje, az fix! :-)

Szóval utca. Elnyílt a molyhosmadárhúr. Visszavágtam.
Kinyílt az évelőligetszépe. A kép pocsék, ott van a bal sarokban. A bokrok kicsit nagyok. Metszőollóval baromi nagy munka lenne, motorosunk meg nincs. Keresem az egyszerű megoldást. 3 nyírni való bokrunk van csak, abból kettő sajnos szúrós. Ami nem lenne gond, ha nem akarnám őket kordában tartani.

Ilyen most az orgonabokor helye.

A fele majd újra fű lesz (idővel), de volt egy nagy pukli is az orgona mellett, most egy menetben azt is felszámoltuk.
A cserepesek is évelők, (sásliliom és rózsaszin évelő ligetszépe) ezeket nővéremtől kaptam. Csereprogram része. :-) A felesleg nem a komposztban, hanem más kertjében végzi.
Az utca rendezést folytatom még. Egyrészt mi is itt járunk haza, szerintem nem mindegy milyen látvány fogad érkezéskor. A szomszédok is látják, ők is rendezett, virágosat néznek szívesebben, ahogy én is.

Átállás trópusi üzemmódra

Kitört a kánikula. Lehet a kertben pancsolni! Ez felülírja Veránál a mesenézést, bármilyen benti játékot. Elmenni fagyizást nem.
Háttérben az almafa mint remek paraván. :-) Szegény mondjuk elég tetűs, meg ritkítani is kéne az almákat. Egyszóval foglalkozni kéne vele. Bezzeg a naspolya. Az vígan elvan és lesz rajta megint sok. Van egy kis szilvafánk is. Mi ültettük. Na, az olyan vigasztalanul néz ki, hogy még véletlenül se kerül képre. A sárgabarack is pusztul ki. :-( Azt hiszem még a nyáron fűrészt kap.

Reggel igyekszem a kinti dolgokat megcsinálni és este muszáj már a cserepeseket mindennap meglocsolni. Az ékszerliliomon nem lesz idén virág. Ősszel átültettem, lett belőle kettő. Remélem jövőre azért virágzik.
Nyílik a fáklyaliliom. Nálunk őrült nagy lett. Anyukám kertjéből hoztuk, ott kb. harmad ekkora.

Lenyírtam az elnyílt nőszirmokat, meg a zanótot visszanyírbáltam, hogy jó tömött maradjon. Ezzel meg is volt vele az éves program. :-) Jönnek a nyáron virágzók. Elég rosszul bírom a 35 fokot, 28 elég lenne.
Szőlő permetezés már nagyon esedékes, de attól eléggé parázom, ezért halogatódik. Idén végülis még egyszer sem volt.

Fehérvárcsurgó

Vasárnap kirándultunk.
Elmentünk nővéremmel a fehérvárcsurgói kertészeti kirakodásra. Nekünk ez remek szórakozás, minden évben megyünk. A család többi tagja idén inkább otthon maradt.

Csináltam néhány képet is.
Van 3 hatalmas fenyő a bejáratnál.

Gyönyörű a törzsük. Muszáj volt lefényképeznem.

A kastély parkjában, a füvön vannak az árusok.
Néhány hangulatképet csináltam, aztán belefeledkeztünk a nézelődésbe, vásárolgatásba.




Begónia.


Ilyen a kastély most.
Szép, nagy, Károlyi. A főépület belülről még nincs felújítva, az oldalszárnyak már igen.
Jajj, az a ciklámen, de nem passzol ide!


Fotóztam fotóst.

Ezt a standot hirtelen megirigyeltem: nyugágy patakkal.

200 éves hársfa alatt (ami épp virágzott) megettünk egy szendvicset, aztán újra belevetettük magunkat a nézelődésbe. 4 óra mászkálás után 4 táska virággal mentünk haza. :-)

orgonakivágás

Most szombaton végre nyári idő volt, sütött a nap, lehetett a kertben lenni.

Már tavasszal elhatároztam, hogy a bejárat melletti három nagy bokorból (aranyeső, labdarózsa, orgona) csak a labdarózsa marad meg. Na, persze azért jól meggondoltam, nem hirtelen ötlet volt. Előnyök-hátrányok mérlegelése, stb. mint ahogy a nagykönyvben meg van írva.
Elő is készültünk rá.
Még április elején a tövéhez ültetett árnyékliliomokat áttettük nagy cserepekbe, hogy majd ne legyenek útban a kiásáskor, és simán átvészeljék az akciót. Azóta is cserepekben vannak és remekül érzik magukat. Őszintén szólva sokkal nagyobbak, mint amik bent maradtak a labdarózsa tövénél. Ez azért elgondolkodtató.
Orgona. Jó öreg volt már, meg nagy is, úgyhogy a végrehajtó férjem volt. Orgona helye.



Amit levágott.

Ekkora kupac eltüntetése nem egyszerű, de sikerült végezni vele. A nagy darabokat felfűrészelte, a vékonyak mentek az aprítógépbe. A nagyon elágazókat, meg leveles vékonyak a komposztba.
Jön még majd egy nagy munka, a gyökerek kiásása/kifűrészelése.

És mit látok a lelki szemeimmel ha a kivágott orgona helyére nézek?
Egy lapos madáritatót, néhány görgeteg követ, meg évelőket, amik cserépben várják hogy helyet találjak nekik.
A kis vízmedencét hipertufából gondoltam csinálni. Imádom a víz látványát, még ha kicsi is.
Már most is sokkal szellősebb a bejárat, szerintem jó lesz az eredmény. Orgona meg van máshol is a kertben, meg a szomszédét is látom, úgyhogy nem maradunk májusban virág és illat nélkül. :-)

Vera is nagyon élvezte hogy végre kint lehet. A fűrészpor is érdekes volt, a levágott ágakról nem is beszélve! Hurcolta, ültette, mindenfélét csinált velük.

Azért én is dolgoztam ám. Az elnyílt virágokat nyírbáltam, meg elkezdtem gazolni.

Esik, esik, ..

esik, szakad. 10 fok van hozzá. :-( Óriási károk az országban. Nálunk csak pocsék idő. Nem lehet csinálni semmit kint, pedig most érne az eper. Nyílik egy csomó minden, de most ez sem vigasztal.
Sose lesz jó idő?

Májusi képek

Mai helyzetjelentés. Májusi virágzó évelők. Nőszirom, a fehér a molyhos madárhúr és bimbózó ribizlivirág.


Elkészült a szalonnasütő rész. A kép csal. A kövek sötétszürkék. Simán beállítottuk a földbe. A "körző" egy hullahopp karika volt.
Kigazoltam a kövirózsákat. Ízelítő.


Nyílik a tűzliliom.

Kinézek a konyhaablakon, ezt látom. :-))
Sok virágzót. A székek elég összevissza vannak. Mint általában. A szőlőt nagyon kéne permetezni. Idén még nem volt. Nemsokára nyílik. A gomba meg szaporodik. :-(

Hullámos ágyás.
Áprilisban még a páfrányokból, meg az árnyékliliomokból se sok látszott, pedig itt voltak.
Most ilyenek. A kép jobb csücskében van a hunyor. Ilyen most. Szerintem pofás. A beültetett vizifukszia meg remélem innentől ontja a virágokat fagyokig. Ez a terv. :-)

A kis bukszusok előtt csináltam egy biztonsági sávot. Most jó darabig nem kell itt semmit csinálni.

Következő csinálnivaló az utcai előkertben lesz. Az elnyílt aranyesőt kell leginkább megrendszabályozni. És ahogy néztem, nem lesz sárgabarack idén. Pedig amikor virágzott szép idő volt. :-( Naspolya viszont lesz.

Májusi eső...

aranyat ér. Most épp zuhog.
Túl vagyunk a szőlő hajtásválogatáson. A fű nő. A pünkösdirózsák kinyíltak, meg nagy kedvencem, a molyhos madárhúr. Sok virág van a naspolyán is. Tavaly annyi dolgunk volt vele, hogy leszedtük a naspolyát. Idén? Kb. ugyanerre számítok. Se metszeni, se permetezni nem kell, jól is néz ki és terem. Kell ennél több? :-)
Megjelentek a levéltetűk. Szeretik ezt a nedves időt. Őrült nagy melegek nem voltak eddig, (mondjuk nekem még nem is hiányzik.) Esik eleget, úgyhogy a friss ültetéseket sem kell locsolni. Képek később. Szeretem a májust. Ki nem?

Aranyeső hűlt helye

A bejáratnál volt egy nagy aranyeső. Eltakarta a postaládát, a labdarózsát, meg az utcán is van egy, úgyhogy még ősszel elhatároztam elvirágzás után kibányásszuk. Szellősebb lesz nélküle. Nővérem mondta hogy vegyünk előtte egy erős ásót, ne az enyémet törjük el. Hallgattam rá, vettem egy kovácsoltvasat. Jó nehéz volt. Férjem vágta, fűrészelte, meg ásta. Elég nagy munka volt kiszedni.

A gyökeres rész egy részét beállítottam vizes vödörbe, barátnőmnek kelleni fog.
A helyén árnyékliliomok lesznek a kertből áttelepítve. Kicsi ott a hely, azért is nem fért el az öreg bokor.
Egy Verás kép. Május 1-én így indultunk majálisozni.